Másolás kereskedelmi stratégia

A marketing stratégiákat elsősorban márka szempontból mutatjuk be, vagyis Milyen márkastratégiák léteznek? Mit jelent a saját márka vagy kereskedelmi márka? A kereskedelmi márka a kereskedelmi lánc által gyártatott termék, amelyet saját hálózatában forgalmaz.

A saját márka lényegében egy ultimátum: a polchellyel a lánc maga rendelkezik, így a márkatermékek forgalmazóinak nincs más választása, mint elfogadják az egyébként ismeretlen, marketinggel nem támogatott versenytársat, aki akár akkora polchelyet is szerezhet, mint a legerősebb márka.

Nagy cégek marketing stratégiái

Milyen változatok léteznek saját márka stratégiákban? Lidl saját márkás termék 2. Erre az egyik legjobb példa a Pampers — Boots pelenka — Tesco pelenka esete. A stratégia azért is másolás kereskedelmi stratégia rendkívül hatékony, mert ahogy a márkák esetében ésszerűsítik a csomagolásokat ugyanaz a design jelenik meg sok országbanúgy a kereskedelmi lánc is minden országban tudja forgalmazni az adott saját márkát.

Nem minden saját márka követi ezt a design stratégiát! Vannak láncok, amelyek saját márkáikban is kétféle árkategóriát hoznak létre. Erre a legismertebb példa a Tesco Színes és a Tesco Gazdaságos.

Ennek oka azért sokszor abban keresendő, hogy magát a márkaterméket és a saját márkás termékeket egy és ugyanazon gyártó gyártja, ugyanazon a gépsoron. A termékkihelyezésben általános, hogy a láncok a legjobb polchelyeket adják saját márkáiknak, és a lehető legtöbb eladáshelyi marketing anyaggal támogatják azokat.

Az első? Már maga a fogalom is annyira ismeretlen volt, hogy a termékcsalád KERMI másolás kereskedelmi stratégia OÉTI engedélyének megszerzése sem volt egyszerű történet — a hatóságok ugyanis mindaddig csak kész termékeket kaptak a kezükbe, olyat még nem, hogy a design még csak papíron létezett, a flakonokba töltendő folyadékot pedig egy másmilyen flakonban kapták meg.

Az Azúr saját márkás termékeinek gyártója az angol Boots Contract Manufacturing volt. A termékeknek mind a csomagolása, mind a minősége magasra pozícionálta a márkát, mely a lánc nevét viselte. Sampon, 2-in-1 sampon, tusfürdő és testápoló tartozott a termékskálába. A támogatás a saját akciós újságokkal történt, mintaosztással és Nők Lapja egész oldalas stratégia bináris opciók prce acton. Esernyő márka umbrella branding Az esernyő márka olyan márkázási stratégiát jelent, amikor egy márkanév alatt jön ki több termékkategóriába tartozó termék.

Az esernyő másolás kereskedelmi stratégia kialakításának akkor van létjogosultsága, ha már kiépült egy erős márka.

Sok évtizeden keresztül sok márka nem érezte szükségét a termékvonal bővítésnek, de a es évek egyre több céget kényszerítettek rá erre a differenciálásra. Néhány ismert esernyőmárka: Nivea — a Nivea márka ma ismert első darabja a klasszikus kék fémdobozos csomagolású kézkrém volt, amelyet mind a mai napig gyártanak. A termékkör bővült testápolási, babaápolási termékkörrel éppúgy, mint a férfiak számára készült Nivea For Men családdal termékvonallal is.

A márka történetéről rendkívül jó összeállítás található a Nivea honlapján. Klasszikus Nivea krém Nivea Baby Dove — különleges testápoló hatású szappanként indult, másolás kereskedelmi stratégia a fogyasztók tömegei értettek félre, és a boltokban a Dove testápolót keresték. Akkoriban több hetet töltöttem Azúr bolti gyakorlaton — egészen különleges szakmai tapasztalatot szerezve arról, másolás kereskedelmi stratégia értenek meg az emberek a reklámokból… Ez nyilván kiviláglott a kutatásokból is, így a Dove kézkrémet, dezodort, tusfürdőt is a piacra dobott.

Az idősebb korosztályt célozta meg a bordó csomagolású Dove család. Knorr — leveskockaként indult, majd a zacskósleves kategóriájába mozdult. Jellegzetes stratégia, hogy míg a kozmetikumoknál nincs szükség országok szerinti differenciálásra, az ételek esetében a receptúra módosítása szinte elkerülhetetlen.

Libero — a pelenkaként indult márkát már a es években egészítette ki a babaápolási termékcsalád. Érdekes megfigyelni, hogy bár a gyártó rendelkezik a technológiával, a női intim higiéniai termékeket Libresse és a pelenkákat mégsem esernyőmárkaként vezette be a piacra — nyilván jó okkal.

Libero pelenka Libero babaápolás Gillette — a márka kiindulóterméke akkora ismertségre tett szert, hogy a cserélhető borotvapenge adta meg a terméknevet is: zsilettpenge.

Ajax — a tisztítószer-család súrolóporként indult. Almárkaként jött be Magyarországra az Ajax Shower Power is — nagy kivételként úgy, hogy a kezdeményezés a bevezetésre innen indult amikor az Ajax termékmanagere voltam, egy éves marketing terv prezentáción vetettem fel az ötletet és kaptam jóváhagyást a kutatásra és a bevezetésre. A képen az Ajax Shower Power bevezetéséhez készült kereskedelmi szórólap — úgynevezett sales folder — látható, amely a termék formáját utánzó stancolással készült.

MeRSZ online okoskönyvtár

Ajax Shower Power Meg kell jegyezni, hogy az esernyőmárka stratégia másolás kereskedelmi stratégia esetben rejt magában kockázatot, amikor kategória — és technológia átlépéssel jár. Az a gyártó ugyanis, aki erős márkát tudott létrehozni pl.

Példánk fiktív, nem a fent említett Gillette-re vonatkozik. Almárka sub-brand stratégia Az almárka stratégia többnyire az esernyőmárka velejárója, ugyanis ebben az esetben az almárka mintegy alcímként jelenik meg a főmárka alatt.

Nem szükségszerűség, de többnyire a kettő együtt figyelhető meg. Jellemzője, hogy az almárkával kiegészített főmárkát a logóban vizuálisan mindig együtt használják. Az Ajax például almárkaként csak a Másolás kereskedelmi stratégia Fiestát vezette be, de érdekes módon országonként különböző névvel — a latin országokban és Kelet-Európában Floral Fiesta, francia nyelvterületen Fete de Fleur néven dobták piacra.

Énmárka Látszólag a es évek egyik marketinges divatszava az én-márka a vírusmarketing és a gerillamarketing mellett…amely egy olyan márkázási stratégiát jelent, amikor a márkanév az adott személy neve. Napjaink médiája kifejezetten kedvez az énmárkák építésének — feltéve, ha az illető felvállalja a bulvárt. Ráadásul ahány projektbe kezdett, annyi almárkát is épített, mindegyiket erősen támogatva közösségi webes eszközökkel. Stratégiai elemzési eszköz: BCG mátrix Amikor egy vállalat számos márkával rendelkezik, különböző márkáihoz különböző piaci jelenlétet rendelhet hozzá.

Hogy melyikhez milyen stratégia illik, annak eldöntéséhez számos marketing stratégiai elemzési eszköz létezik a szakirodalomban. A legismertebb közülük talán a BCG mátrix, amely hangzatos nevét nem a védőoltásról, hanem kifejlesztőjéről, a Boston Consulting Group-ról kapta.

Technikai elemzés eszközei szerinti belépési jelzések Fundamentális elemzés módszereinek jelzései Követő stop, egyéb stop kezelési szabályok például nullába húzás Kilépési jelzések Technikai elemzés eszközeinek használata kilépésre Saját kereskedési stratégiát alakítsunk ki, vagy mástól vegyünk át kereskedési technikát? Ha megfelelő tudással rendelkezünk, akkor nincs akadálya annak, hogy saját technika kifejlesztésébe kezdjünk, illetve a nem saját technika átvétele is jó megoldás lehet. Az interneten, könyvekben számtalan kereskedési stratégiát fogunk találni. Mindenképpen érdemes ezeket a kereskedési technikákat tanulmányoznunk, mert láthatjuk ezekből a stratégia felépítését, az objektív, szubjektív elemek arányát. Általában elmondható az, hogy egy az egyben nem fogjuk tudni átvenni mástól a kereskedési stratégiát.

Hogy néz ki a BCG mátrix? A BCG mátrix lényegében egy 4 részre osztott négyzet, két tengely mentén felrajzolva. A vízszintes tengely a relatív piaci részesedést mutatja, a függőleges a piaci növekedés ütemét.

Ezek a márkák már további befektetést nem érdemelnek, egyszerűen szólva le kell aratni a korábbi munka gyümölcsét. A piacból hiányzik a potenciál, és a termék sem tudott elérni semmi különlegeset — a megoldás a piacról való kivonás.

Itt mindenképpen védeni kell a megszerzett pozíciókat, szükség szerint invesztálni és lehetőség szerint — ahogy a termékéletgörbe későbbi szakaszába lép a termék másolás kereskedelmi stratégia áttolni a fejőstehenek kategóriájába. Itt megéri esetleg intenzívebb kampányokat folytatni, hogy a termék sztárrá válhasson.

A BCG mátrix kívülről első ránézésre nehezen állítható fel, ugyanis sokszor csak az tudja, hogy mekkora egy termék piacrészesedése, árrése, és a korábbi években ráfordított marketing büdzsé, aki a vállalaton belülről szemléli a helyzetet. Az azonban elmondható, hogy Magyarországon a nemzetközi márkák bejövetele után a következők történtek: a régi, jól bevezetett magyar márkák a fejőstehén kategóriába kerültek, még akkor is, ha esetleg egy nagyobb növekedési ütemet mutató piacon versenyeztek.

A nemzetközi cégek ugyanis hosszú évekig nem akartak helyi márkákkal bajlódni a kis piacméret miatt.

• Hogyan működik egy kereskedési bot
• A q opton bináris opcióinak stratégiái

Az, hogy ezek a márkák még mindig a piacon vannak, sokszor csak annak köszönhető, hogy ezek termelték ki a nemzetközi márkák piaci bevezetéséhez és jelenlétéhez szükséges jövedelmet, marketing büdzsét. A kannibalizáció mértéke mindig egy nagy kérdőjel, hiszen biztosan nem számítható ki előre.

A kannibalizáció kapcsán elmondható, hogy a kannibalizáció éppen azt akadályozhatja meg, hogy a régi termék almárka a sztárok kategóriájából a fejőstehenek közé csússzon — hiszen a piacon eladható össz darabszám érdemben nem változik, és a piacrészesedéseket sem lehet nagyságrendileg átalakítani.

Vannak esetek, amikor a kannibalizálás mégiscsak jól jön: akkor, ha a régi termék kezd a termékéletgörbe leszálló ágába kerülni.

Ilyenkor ugyanis célszerű egy jobb alternatívát ajánlani a fogyasztóknak, mint megvárni, hogy átpártoljanak a konkurenshez.

Kereskedési stratégia, technika kialakításának lépései [frissítve 2019}

Módosított stratégiák: helyi igényekhez alkalmazkodó stratégia Bizonyos termékkategóriák esetében a legnagyobb multicég sem engedheti meg magának, hogy minden országban azonos termékekkel rukkoljon elő. Tipikusan ilyen kategória az élelmiszerek kategóriája, hiszen az ízlések és szokások minden országban mások.

Alapszabály: minél jobban megismeri egy nemzetközi cég az adott ország fogyasztóit, fogyasztói szokásait, annál nagyobb sikert arathat.

Erre a Colgate-Palmolive által forgalmazott hypo esete a legjobb példa, amit valaha hallottam. A világ legtöbb országában a hypo fertőtlenítésre szolgál, csak a nagyon szegény területeken használják mosásra — így Szenegálban is. Az emberek annyira szegények, hogy amikor mosnak, egy kisebb pohárkával elzarándokolnak a helyi boltoshoz, aki egy pohárkányi hypót mér ki nekik, ami arra az egy mosásra elegendő.

Persze a boltosokat ott sem kell félteni: ahogy ürül a flakon, vízzel utántöltik… A Colgate-Palmolive számára elérhető volt a csomagolási technológia, amivel bármilyen folyadékból ml-es kis minta tasakokat lehet gyártani. Beüzemelték a gyárban a kis tasakolót, és hypót kezdtek el zacskózni — no nem mintaszóráshoz, hanem értékesítésre.

A kis tasak ugyanis jó minőségű volt, mennyiségre épp annyi, amennyit a fogyasztók igényeltek, tartalma pedig nem volt felvizezve. A lépés hatalmas sikernek bizonyult, a hypók piacán pedig pillanatokon belül piacvezetővé vált a C-P márkája. A fotók forrásai:.