LJ megélhetés a bináris opciókról
Globalitás - regionalitás, modernitás - komplexitás: a globális és regionális politikai gazdaságtan alapvonalai [1] A világ LJ megélhetés a bináris opciókról mind a globalitás és regionalitás, mind pedig a modernitás és komplexitás témakörében bőséges forrásmunkákkal szolgál, az ilyen irányú kutatások meglehetősen kiterjedtek, a jelzett szorosan kapcsolódó kérdéskörök együttes és - különösképpen - összefüggő vizsgálatáról azonban nincs tudomásom.
- У тебя только одно на уме - твоя работа.
- Bináris opciók, mint jövedelem
- Подошли два октопаука, заглянули в повозку.
- Stratégia a bináris opciók áttekintésében
A regionalizáció és a modernizáció társadalmi-gazdasági folyamatainak egymásra vonatkoztatása az integrációs szakirodalomban nyilvánvaló és elfogadott elemzési feladat, s a világrendszer-szemlélet alkalmazása sem különösebben ritka módszer. A Bertalanffy-féle általános rendszerelmélet eredményein túllépő, annak magasabb absztrakciós szinten történő általánosításaként is fölfogható komplex rendszerelmélet azonban új és tágabb értelmezési kereteket kínál az ilyen irányú vizsgálódások számára.
LÉVAI IMRE - G. MÁRKUS GYÖRGY: KÉT TANULMÁNY A GLOBALIZÁCIÓRÓL ÉS AZ INTEGRÁCIÓRÓL
Az általában Wallerstein nevével fémjelzett, ám mélyebb elmélettörténeti gyökerekből eredő világrendszer-szemlélet annyiban jelentett megújulást a társadalomtudományi kutatásokban, hogy explicitté tette a nemzetközi munkamegosztás és a világtőkés fölhalmozás történelmi tendenciáit és konzekvenciáit. A világrendszer komplex, azaz nemlineáris dinamikus rendszerként történő értelmezése nemcsak újabb aspektusokkal, hanem tágabb dimenziókkal gazdagíthatja a globális rendszer regionális és lokális struktúráinak, illetve azok változásának elemzését.
Lévai és a. Az Európai Unióról, különösen annak "keleti" bővüléséről szóló szakirodalom mára minden elképzelhető határon túlburjánzott. Mint ahogy az as évek közepétől, a káosz- és a katasztrófa elméletek megjelenésével a komplexitás jelensége, úgy az es évek elejétől, a kelet-európai "rendszerváltás" nyomán az európai integráció folyamata is bőséges, ám rendkívül egyenetlen színvonalú elemző munkák tárgyává vált.
Az EU bővítése hatásainak vizsgálata jobbára lineáris és statikus "költség-haszon" elemzésekre szűkült - mindkét oldalon. A kutatók többsége a regionális integráció széleskörű és tovaterjedő társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális stb.
Az Unió és a ben csatlakozott országok - LJ megélhetés a bináris opciókról Magyarország - jövőbeli fejlődése, modernizációja szempontjából elsőrendű érdek, hogy komplex rendszerszemléletű megközelítésben tegyék vizsgálat tárgyává a regionális tőkefelhalmozás lehetséges új, de egyelőre implicit történelmi irányzatait és következményeit.
A tanulmány a hazai és terveim szerint a külföldi szakmai körök számára új szempontok bekapcsolása révén tágabb értelmezési lehetőségeket és remélhetőleg vitateret nyújthat. Tudomásom szerint Magyarországon a komplex rendszerek intenzív társadalomtudományi kutatása egyelőre elsősorban az elméleti közgazdaságtan területén folyik, ezen fölül a világgazdasági elemzések és a jövőkutatás terén is találkoztam már önálló, gyakorlati próbálkozásokkal.
Kutatásom szorosabban kapcsolódik az átfogó világrendszer-szemlélettel jellemezhető világpolitikai és világgazdasági vizsgálódásokhoz.
A nemzetközi szakirodalom a megjelölt szakterületet globális politikai gazdaságtanként ismeri és ismeri el, s ez - a társadalmi rendszerek komplexitásából, hierarchikus szerveződéséből adódóan - a regionális politikai gazdaságtant is értelemszerűen magában foglalja. Az ilyen jellegű nemzetközi elemzések megismertetése és magyarországi alkalmazása a tartalmi következtetésektől függetlenül önmagában is jelentős eredmény lehet. A téma újszerűségéből adódóan módszertanilag mindenekelőtt a fogalmi keretek tisztázása válik szükségessé.
Hogyan lehet gyorsan pénzt gyűjteni.
A komplex rendszerek elméletének eredetileg természettudományi-matematikai terminusai társadalomtudományi relevanciáját kritikai-logikai analógiák kimutatása révén mutathatjuk ki vagy éppen zárhatjuk ki. A forráskritika tárgyává tett LJ megélhetés a bináris opciókról megismerhető izomorfiák egyelőre a világrendszerre való alkalmazhatóságot bizonyítják - nem csak metaforikus szinten.
Társadalmi komplexitás és modernizáció A modern társadalomtudományi diszciplínák születése nyilvánvalóan azon a felismerésen alapult, hogy a társadalmi rendszer különböző gazdasági, politikai, jogi, kulturális, stb. A viszonylagosan elkülönült alrendszerek részek azonban nem válhatnak ki, nem szakíthatják ki magukat a rendszer egészéből létük és működésük kockáztatása nélkül, és fordítva: összességük, "egymásmellettiségük" önmagában nem alkot önálló egészet, magasabb rendű élet- és működésképes rendszert.
Ha Arisztotelész gyakorta idézett gondolata szerint a részek "egészvoltának" van valami oka Metafizika. Nem áll szándékomban az általános rendszerelméletet vagy a társadalmi rendszer AGIL elméletét újra "föltalálni", Ludwig von Bertalanffyilletve Talcott Parsons már megtette ezt az es években olyan kiváló elődök nyomában járva, mint W.
Köhler és A.
Lotka, illetve L. Henderson és V. Csupán arra kívántam emlékezni és emlékeztetni, hogy valamely rendszer egészének tulajdonságait és viselkedését differenciált és differenciálódó részei integráltságának interdependenciájának foka és integrálódásának interaktivitásának módja határozza meg.
A dezintegráció - értelemszerűen - a részek együttese "egészvoltának" hiányát, illetve megszűnését jelenti. A társadalmi szervezet általános rendszertulajdonságaira, mindenekelőtt a különböző társadalmi aktorok interdependenciájára strukturált együttműködésére és a különféle társadalmi interakciók szinergiájára funkcionális együtthatására a modern társadalomtudományok első művelői korán, tulajdonképpen a modern társadalmak kialakulásának kezdetén fölfigyeltek.
Quesnay zseniális input-output mátrixa, valójában a társadalmi munkamegosztást leíró egyszerű modellként értelmezhető Tableau Économique a gazdaság egyes szektorainak kölcsönös függését és egymásrautaltságát tárta fel, a társadalmi munkamegosztást elmélete alapkövének megtévő Adam Smith "láthatatlan keze" pedig az egyéni részérdekek kölcsönös feltételezettségét és társadalmi egésszé történő egybeolvadását illusztrálja Smith - Bernard de Mandeville nyomán Mandeville A modernizáció időszámításunk Kulcsár Kálmán akadémikus rendkívüli intuícióval igyekszik bizonyítani, hogy a modernizáció kérdése nem egyszerűsíthető szemantikai problematikára vagy az "utolérési" iskola "veszternizáció versus modernizáció" dichotómiájára.
A "szerves fejlődés" kritériumának alkalmazásával minden általam ismert más szerzőnél közelebb kerül a modernizáció anyagi-gazdasági tartalmának körülírásához, ám a tőkefelhalmozás forrásának közelebbi meghatározásánál váratlanul megtorpan: "A modernizációval, gyengén fejlettsé ggel és függőséggel stb.
A folyamat napjainkban jelentős, konkrét történeti tartalma pedig - ugyancsak történetileg változó - centrum-periféria összefüggésben ragadható meg.
Az általánosság bizonyos szintjén elmondható ugyanis, hogy a történetileg kialakult centrumokban olyan belső, automatikusan előrehaladó szerves fejlődés mutatkozik még akkor is, ha eredendően ez a fejlődés esetleg külső tényezőkkel függött össze, s később vezettek szervessé váló mozgásraamely képes a társadalmi változások elfogadására, a változások »szervesítésére«, így a folyamatos kihívásoknak megfelelő, a szükséges adaptációt is magában foglaló válaszok kialakítására.
Jóllehet a leginkább modern társadalomnak éppen az ún.
Nyugat-Európában ugyanis és ide soro lhatjuk Észak-Amerikát is, az egyes országok minden eltérő sajátossága ellenére az iparosodás szervesen nőtt ki a gazdaság és társadalom fejlődéséből. Ez a »szerves« fejlődés a polgári társadalom szerves kialakulásával és a tőkefelhalmozódás folyamatával együtt ebből a szempontból tekintet nélkül a forrásaira létrehozta a polgári-iparosodott társadalom kereteit, életmódját, filozófiai eszméit, politikai nézeteit, gondolkodásmódját stb.
Jánossy Ferenc az "akkumulációs lavina" megindulásának, a specifikusan tőkés felhalmozásnak a kiinduló feltételeit vizsgálva szintén erre a körülményre tapint rá: "Csak akkor válik ér thetetlenné, miért maradt meg a tőke olyan sokáig a fennálló határok közé bezárva, ha farkasétvágyát, mellyel a Ha minden korszakra érvényesnek tekintjük a tőke bővített újratermelésének törvényét, azt a törekvését, hogy a profit túlnyomó részét felhalmozza, végül arra kényszerülünk, hogy minden olyan tőkétől és kapitalista vállalkozástól, amely saját mozgástörvényeit és nem a mi játékszabályainkat követi, mint nem tőkétől rövid úton megszabaduljunk.
Így nézve kezdetben csak a nem tőke létezett, vagy a nem tulajdonképpeni tőke, mint például a kereskedelmi, majd hirtelen bekövetkezett a tőke szeplőtelen, bárha szörnyűséges fogantatása, eredeti felhalmozása.
