A legtöbb jövedelem a hálózatban. Kapcsolatháló elemzés; Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése
E tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a rendszerváltást megelõzõ évekbõl származó adatok statisztikai feldolgozásával teszteljük a hálózatok mint társadalmi erõforrások hatását a magyarországi jövedelemegyenlõtlenségekre. Fõ kérdésünk a következõ: teremtenek-e gazdasági elõnyt a társadalmi hálózatok?
Navigációs menü
Precízebben: demonstrálható-e, hogy az egyéni jövedelmek szisztematikus módon összefüggenek az egyének különbözõ típusú és méretû társadalmi hálózatainak meglétével? Két ok miatt tartjuk fontosnak az ez irányú vizsgálódást. Ha sikerül kimutatnunk elméletileg a legtöbb jövedelem a hálózatban, empirikus összefüggések meglétét, közelebb juthatunk a társadalmi egyenlõtlenségek újra termelõdési mechanizmusainak megértéséhez az államszocializmus feltételei között.
Az effajta összefüggések kimutatása másrészt azért is rendkívül fontos feladat, mert csak ezen az alapon kezdhetjük el annak felfejtését, milyen szerepet játszanak a társadalmi hálózatok szerkezetei az államszocializmus utáni átalakulásban. Társadalmi kötések 2 és gazdasági elõnyök Két módszer ismeretes a társadalmi hálózatok által az instrumentális gazdasági cselekvésre gyakorolt hatások vizsgálatában.
A kötéserõsség definíciója így hangzik: "a kötést jellemzõ idõtartam, érzelmi intenzitás, intimitás kölcsönös bizalmasság és a viszonossági alapon nyújtott szolgáltatások valószínûleg lineáris kombinációja" Granovetter E szerint a gyenge kötések inkább szolgálnak információforrásként, s jobban segítik a hozzájutást az iskola- illetve a hatalmi rendszer erõforrásaihoz - a további hasznos kapcsolatokról nem is beszélve - mint az erõs kötések.
Elõször is, fölöttébb vitatható a "gyenge" és "erõs" kötõdések elkülönítésének módszere.
- Háztartásában hány felnőtt van?
- Központi Statisztikai Hivatal
- Ettől kezdve definiálták a legális hálózati marketing kritériumait, és azt, hogy miben különbözik az illegális piramisjátéktól.
Némely rokonok aligha jelentenek többet a felületes ismerõsi kapcsolatnál, míg a "barát" fogalma akár élettársi viszonyt is takarhat. Az intimitás "mértéke" könnyen lehet teljesen független a "viszonossági alapon nyújtott szolgáltatásoktól".
A kötõdés erejének - Granovetter nyomán - a "viszonossági alapon nyújtott szolgáltatások" révén történõ mérése logikailag érvénytelenít minden olyan elemzést, amelynek függõ változója gazdasági cselekvéssel, így például álláskereséssel vagy jövedelemszerzéssel függ össze. Azon kategorizációs kísérletek pl.
Account Options
Marsden-Hurlbertmelyek a gyenge kötések értelmezési tartományát az emberek széles körére terjesztik ki, már-már tautológikusnak tekinthetõ következtetésekhez vezetnek: aligha meglepõ, hogy a gyenge kötések így létrejövõ, jóval heterogénebb összetételû kategóriája alkalmasabb eszköz az állásszerzésre, mint az egyén sokkal kisebb létszámot kitevõ, közvetlen családja. Harmadszor, az erõs-gyenge különbségtétel generikus: semmiféle konkrét társadalomalaktani megfontolásra nem támaszkodik.
A hálózatvizsgálatok nagy része megelégszik azzal, hogy felmutat bizonyos kapcsolatmintákat anélkül, hogy bármi egyebet is mondana a társadalomról, amelyben a a legtöbb jövedelem a hálózatban mûködnek.
- Арчи подвинул кресло, в котором она сидела, поближе к столу.
- Itt a válság, vesszenek a gazdagok? Jó, de akkor vesznek a szegények is – Válasz Online
- Быть может, он ожидает Патрика, - негромко проговорил Ричард.
- Opció és tovább
De megalapozott-e ez a feltevés? Igaz-e, hogy társadalomról társadalomra haladva azonos az erõs és gyenge kötések, s így a társadalmi hálózatok morfológiája?
Amikor évvel ezelőtt Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász publicisztikáit olvastam a New York Timesban, megdöbbenve tapasztaltam, hogy rengeteget ír a jövedelmi egyenlőtlenség által okozott társadalmi problémákról, amelyek robbanással fenyegetik Amerikát. Őszintén nem értettem azt sem.
Az államszocializmus körülményei között a társadalmi élet különféle területeit átszövõ hálózatok jószerével szétbogozhatatlan szövedékét találjuk; e hálózatok a legkülönfélébb célokat szolgálják a maguk hajlékony, alkalmazkodóképes módján. A világgazdaság centrumán kívülre szorult társadalmakról szóló szakirodalom hasonló megfigyelések garmadával szolgál.
Mi a magunk, az államszocializmus kései korszakára irányuló vizsgálódását anélkül a radikális leegyszerûsítõ feltevés nélkül kezdjük, mely szerint valamennyi társadalom azonos, méghozzá az észak-amerikai társadalomszervezõdésbõl ismert hálózati logika szerint épülne fel. A társashálózat-irodalom túlnyomó részt Granovetter nyomán halad: egyazon dimenzió ellentétes pontjainak illetve világosan elkülönülõ szakaszainak tekinti az erõs és a gyenge kötéseket.
Kiderült, mekkora a különbség a szegények és a gazdagok között Magyarországon Portfolio Cikk mentése Megosztás Tavaly a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult a KSH friss elemzése szerint. Kismértékben csökkent a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek között. A gyermekes háztartások közül csak a kétszülős, egy gyermeket nevelők jövedelme érte el az országos átlagot. A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is. A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire.
Annál is kevésbé, mert Angelusz Róbert és Tardos Róbert - az általunk itt elemzett adatok elsõ feldolgozása során - épp azt találta, hogy a granovetterinél némileg elõvigyázatosabban operacionalizált erõs és gyenge kötések világosan elkülönülnek egymástól. Így tehát sem elméleti, sem pedig empirikus ok nincs annak kizárására, hogy a "gyenge" és "erõs" kötések fogalma külön típusokat ír le, melyek akár egymástól teljesen független dinamikát követve, akár pedig összehangolt módon, egyszerre is felléphetnek, illetve hiányozhatnak Marsden-Campbell A hálózatvizsgálatok másik osztályát azok a többdimenziós modellek alkotják, melyek az elérhetõ erõforrások kiterjedtségét, erejét és minõségét hivatottak mérni Wegener ; Campbell-Marsden-Hurlbert ; Marsden-Campbell Hogy ne kelljen az elmélet betûje szerint erõs kötésnek venniük minden barátot és rokont, és gyengének tekinteniük minden ismerõst, a kötések erejének, illetve kiterjedtségének mérésére többdimenziós indikátorrendszert használnak.
Kiderült, mekkora a különbség a szegények és a gazdagok között Magyarországon - krisztinahaz.hu
Így a kötéserõsség mérésénél Wegener 63 például viszonytípusokba soroltatja szülõ, testvér, szomszéd stb. Campbell, Marsden és Hurlbert a kapcsolatháló kiterjedtségét mennyire sokféle, illetve mekkora számú "alter" található a hálózatban az "alter"-ek életkorának szórásával, "alter" és "ego" földrajzi távolságával, továbbá azon "alter"-ek arányával jellemzi, akik vallásuk, nemük, etnikumuk vagy foglalkozásuk típusa szerint különböznek "ego-tól".
E tanulmányok azután faktorelemzéssel modellezik a társashálózati kötések jellegzetességeit. Az alulszocializált "erõs-gyenge" dichotómiához képest a többdimenziós módszer nyilván elmozdulás a helyes irányban.
Fontosabb adatok
A hálózati kötéseknek kétségkívül sok összetevõje és sokféle célja lehet. Egyes faktorok - például a kapcsolatok bensõségessége, az érintkezés gyakorisága, az emberek csoportokba sorolása - bizonyos összetevõinek operacionalizálásával azonban hasonló bajok vannak, mint az egyszerû dichotómiával: az együtt töltött idõ például éppenséggel fordítottan is lehet arányos az érzelmek intenzitásával egymástól távol lakó szülõk és felnõtt gyermekeik, illetve munkatársak között sokszor ez a helyzet.
Nem egyértelmû, az "együttlét" idõtartamába csak a tényleges fizikai együttlét tartozik-e bele, vagy a telefonálás, a levelezés is. Hasonlóképpen elmarad annak kellõ igazolása, hogy miért éppen az adott változókombináció tekintendõ például a kötéserõsség vagy a "bensõségesség" mércéjének.
